Mi lesz egy e-mailből
Csak ProfessionalHa valaki egy csapat postafiókjára ír, abból hibajegy lesz. A tárgyból cím lesz, a szövegből leírás, a feladó címét pedig bejelentőként rögzíti a rendszer. A hibajegyen a csatorna „E-mail”.
Ha a levél feladónevet visel, az a név kerül a cím melletti mezőbe. Ha nem, a mező azt írja: „E-Mail”. A csatorna már úgyis kimondja, hogy az ügy levélben érkezett.
Az olyan előtagokat, mint a „Re:” vagy a „Fwd:”, a rendszer levágja a címről. A hibajegy így az ügy nevét viseli, nem egy rá adott válaszét.
A levél formázása megmarad. A félkövér szöveg, a felsorolások és a táblázatok pontosan úgy jelennek meg a hibajegyben, ahogy a levélben voltak.
A hivatkozások megmaradnak. Az ügyintézője a hibajegyben rájuk kattinthat, ahelyett hogy begépelné a címet.
A levélbe ágyazott kép ott marad, ahol a szövegben volt. A hibajegyre mellékletként is felkerül.
Azt a képet, amelyet a levél csak a webről tölt be, a rendszer eltávolítja. Az ilyen képek gyakran visszajelentik a feladónak, mikor és hol olvasták el a levelet. Aki azt szeretné, hogy a kép megérkezzen, ágyazza be a levélbe vagy csatolja.
A levélhez csatolt fájlok a hibajegy mellékletei lesznek. Csak a pdf, doc, docx, xls, xlsx, txt, png, jpg, jpeg és gif fájltípus kerül át. A többi fájl kimarad. Ugyanaz a méretkorlát érvényes, mint egy ügyintéző által feltöltött fájlra.
Ha a folyamatban be van kapcsolva az automatikus válasz, a feladó azonnal visszaigazolást kap. A tárgyban lévő hivatkozási szám révén minden további válasz újra megtalálja ugyanazt az ügyet, és hozzászólás lesz belőle.
Az ilyen válaszba ágyazott kép annál a hozzászólásnál jelenik meg, amelyhez tartozik.
Ha a bejelentő egy megoldott vagy lezárt hibajegyre válaszol, az visszakerül „Reopened” állapotba. Ugyanez történik, ha a bejelentő az ügyfélportálon szól hozzá. A másolatban szereplők, a megfigyelők és az ügyintézők válaszai semmit nem nyitnak meg újra.
Erről bővebben a kártyán: Hibajegy e-mailből, válaszok és utólagos üzenetek





